Ez történne a fővárossal, ha atombombát dobnának rá
A hidegháború korszaka és az akkor vizionált életképek nagyon eltérnek attól, ami a mai, modern világban történik. A megadeath, azaz megahalál, “az atombombával vívott háborúk tervezésénél akkoriban használt mértékegység volt. Egy megahalál egymillió halálos áldozatnak felelt meg”, írják a The New Yorkerben.
Mivel a nukleáris fegyverek ereje egyre csak nő, elgondolkodtató, hogy vajon mennyivel lenne nagyobb a pusztítás, mint amire évtizedekkel ezelőtt képesek lettek volna.
Forrás: depositphotos.com
Szimulálták, mit tenne a világ egyik legerősebb atombombája egy nagyvárossal
Neil Halloran filmrendező a Nobel-békedíjjal együttműködve foglalkozott a kérdéssel, amelyhez segítségül hívott egy fiktív, 4 millió fős nagyvárost, ahol egy szimulált nukleáris robbanást mutatott be, írja az Open Culture.
“Tételezzük fel, hogy a bombát a levegőben robbantják fel, hogy maximalizálják a hatását, ahogyan azt 1945-ben Japánban tették. De itt egy 800 kilotonnás robbanófejet fogunk használni, ami a mai fegyverkészletekben is viszonylag nagynak számít,
és 100-szor erősebb, mint a Hirosimára ledobott bomba.
Senki sem menekül
Az azonnali eredmény egy 800 méter sugarú tűzgömb lenne, amely olyan forró, mint a Nap. Két kilométeres körzetben pedig “minden épület megsemmisülne, “és feltételezzük, hogy ezen a területen belül gyakorlatilag mindenki elpárologna”.
Még csak tizedmásodpercekkel vagyunk a detonáció után, a halálos áldozatok száma máris elérte a 120 ezret.
“Akár tizenegy kilométer távolságból is elég erős lenne a robbanásból származó sugárzó hő ahhoz, hogy harmadfokú égési sérüléseket okozzon a fedetlen bőrön.”

Vajon meddig bírnánk a föld alatt? Laima Gūtmane/Wikimedia
Bár a legtöbb ember a robbanás idején bent tartózkodna, és így védve lenne ettől a robbanástól, “éppen azok az építmények okoznák a vesztüket, amelyek ezt a védelmet nyújtották, mivel a törmelék átszakítaná az épületeket, és a város utcáira zúdulna”.
Ez a támadást követő hetek során az atombomba utóhatásai végül további 500 ezer áldozatot szedne, és további 100 ezret még nagyobb távolságban.
Hátborzongató statisztikákról van szó, de Halloran emlékeztet bennünket, a hidegháborúnak vége. A családok már nem építenek sugárvédelmi óvóhelyeket, az iskolákban pedig már nem tartanak atombombagyakorlatokat.
Mindazonáltal, bár a nemzetek már nem tartanak annyira a teljes megsemmisüléstől, mint a huszadik század közepén, az ilyen megsemmisülést potenciálisan előidéző technológiák fejlettebbek, mint valaha.
És az is igaz, hogy “a nukleáris fegyverek továbbra is az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt jelentik”. Korábban már beszámoltunk egy interaktív térképről, amellyel meg lehet nézni, melyik fegyver mekkora pusztítást lenne képes végezni az általunk választott helyen.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ legmagasabb tervezett felhőkarcolói
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban
A kutatók szerint egy amerikai vulkán egyre közelebb van a kitöréshez
Egy halálos táncot járó csillagpár a közelünkben fog felrobbanni
Furcsa, római kori temetkezést találtak Dunavecsén